Kínai hibiszkusz.
  • Kínai hibiszkusz.
  • Kínai hibiszkusz.
  • Kínai hibiszkusz.
  • Kínai hibiszkusz.
  • Kínai hibiszkusz.
Feltöltő:

Kínai hibiszkusz.

Biztosak vagyunk benne,  hogy a növénybarátok többsége csodált már meg egy addig számára ismeretlennek tűnő növényt, amiről a későbbiekben kiderült, hogy egy kínai hibiszkusz változat volt. Ezzel mi is így voltunk annak idején. Napjainkban egyre bőségesebb a kínai hibiszkusz fajtakínálata. Bátran gyűjthetjük a különféle fajokat, hisz nem csak dekoratív növények, gondozásuk sem különösebben nehéz feladat!

Rövid ismertető:

Családnév: Mályvafélék családja – Malvaceae

Nemzetség latin neve: Hibiscus

Egyéb nevek: rózsamályva, Hawaii-rózsa (utóbbi helytelenül használt erre a növényre)

Megtalálható: Kelet-Ázsia trópusi területein. Malajzia címernövénye ez a hibiszkusz faj!

Hőmérséklet: A növekedési időszakban megfelelő számára a 22-32 C˚ közötti hőmérséklet. Télen viszont a 12-20 C˚ az optimális.

Fényigény: Kedveli a világos helyeket, árnyékos, sötét sarkok díszítésére nem való!

Vízigény: Átlagos a növény vízigénye, ami a nyári időszakban magasabb, a téli pihenőidőszak alatt viszont alacsonyabb.

Páratartalom: Kedveli a levegő magasabb páratartalmát, ezért ezt száraz szobalevegő esetén Nekünk kell pótolni.

Szaporítás: Magról vagy dugványról szaporítható növény.

Kártevők: Optimális környezetben a növény erős és ellenálló a különféle kórokozók támadásai ellen. Ha mégis előfordul, akkor inkább a takácsatkák és a levéltetvek telepedhetnek meg a növényen.

Bővebb ismertető:

A kínai hibiszkusz Kelet-Ázsiából származik, ott több országban is megtalálható. A név kisé félrevezető lehet, hiszen nem csak Kína trópusi területein őshonosak az eredeti alapfajok és az ázsiai hibrid változatai, hanem Malajziában is kedvelt virágzó növény. A legtöbb különleges hibrid változata Ázsiából ered, az ottani kertészek nemesítő munkáit dicséri.

A kínai hibiszkusz levelei fényesek, tojásdad alakúak, ritkábban szív formájúak, tapintáskor erős benyomást keltenek, széleik kisebb-nagyobb mértékben fogazottak. Elsősorban a zöld különböző árnyalataiban fordulnak elő, de léteznek tarka levelű variációk is. A jól gondozott egyedek, akár 2-3 méter magasra is megnőhetnek! Természetesen az újabb szelekcióknál nem csak a virágpompára, hanem a növény magasságának csökkentésére is törekednek a nemesítők. Így egyre kisebb méretű változataik is megtalálhatóak a kereskedelemben. Egyébként, ha nem szeretnénk, hogy növényünk a két, esetleg három métert is elérje, tavasszal, rendszeres alakító metszésekkel a kívánt méretre formálhatjuk.

Az örökzöld cserje elsősorban bokros növekedésű, de faformára is nevelhetjük. Ha az utóbbi alak mellett döntünk, akkor az alsó ágakat távolítsuk el a növényről és csak a felsőket hagyjuk meg ahol a növény koronaszintje lesz. Ha jól alakítunk, szép faformára nevelhetjük növényünket.

Tölcsér formájú virágaik öttagúak, öt sziromból álnak és sugarasan részarányosak. A hosszú porzószálak nagy területen összenőttek. A sok színváltozatnak köszönhetően a szirmok színezetét meghatározni szinte lehetetlen, ezért nem is próbálkoznánk vele. Kapható egyszerűbb öt szirmú változatban, de találhatunk hullámos szirom szélű, rojtos szélű, féltelt vagy telt virágú kínai hibiszkusz fajtákat is. A változatok virágai lehetnek egy- vagy többszínűek is. Az utóbbi változatok esetében a szirmok töve sötétebb árnyalatú lehet a szirom alap színezetéhez képest.

A növény szépen fejlődik rendszeres gondozás mellett. Az átteleltetésnek két lehetséges módja van. Az első lehetőség, hogy a növény szobahőmérsékleten telel át. Ennél a virágzó növénynél erre is van lehetőség, ha nem tudjuk biztosítani a rövidnappalos időszak alatt az alacsonyabb telelési hőmérsékletet. Ebben az esetben a növényt majdnem úgy kell gondozni télen is, mint az aktív növekedési időszak alatt. Biztosítani kell számára a megfelelő mennyiségű vizet és tápanyagot. Ha mód van rá, tegyük az ablakhoz közelebbi területre, ahol egy kis kevés közvetlen fényt is kaphat. A téli hónapok alatt nyugodtan érheti közvetlen napsugárzás, hiszen ebben az időszakban gyengébbek a sugarak, a növény nem károsodik tőle. Ha a radiátor a növény közelében van, akkor sokszor párásítsuk a növény leveleit kézi spriccelő segítségével, nehogy a túl száraz levegőn megtámadják a különféle kártevők. A másik teleltetési mód a hűvösebb telelési hőmérsékleten való pihentetés. Ez annyit tesz, hogy egy olyan világos helyiségbe tesszük, ahol a hőmérséklet 12-18 C˚ között ingadozik. A nyugalmi időszak alatt a növény képes pihenni, miközben életfunkciói lassulnak, ezért kevesebb öntözővizet kapjon, tápoldatozni ennél a teleltetési lehetőségnél nem szükséges. Bármelyik teleltetés mellett döntsünk, azt meg kell jegyeznünk, hogy a második variáció, az-az a téli pihenőidőszak beiktatása előnyösebb lehet a növény fejlődésére nézve. Ilyen körülmények után a növény a következő évben jobban fejlődik, gazdagabb virágzással hálálja meg a plusz időráfordítást. Ha nincs hűvös helyünk, ne csüggedjünk, a fent említet néhány apró figyelmességgel szobahőmérsékleten is jól átteleltethető és a következő évben ennél a lehetőségnél is virágzik majd.

A teleltetés utáni időszakot követően február végén, legkésőbb márciusban vágjuk vissza a növényt. A visszavágásnak több oka is lehet, egyik például, ha túl nagyméretű már a kínai hibiszkusz példányunk és szeretnénk formára alakítani, vagy faformára nevelni, esetleg a télen kissé megnyurgult hajtásait szeretnénk visszavágni a dekoratív megjelenés érdekében. Bármelyik okból kifolyólag van szükség a növény visszavágására azt ebben az időszakban tehetjük csak meg! Ha ezt elmulasztjuk, várhatunk egy évet a következő nagy átalakításra. Ha a megnyúlt téli hajtásokat nem vágjuk vissza, a növény az újabb, erősebb hajtások miatt meglóghat, hiszen nem bírja el a gyenge alapszár az erősebbek súlyát! Tehát jól fontoljuk meg ennek szükségességét!  Azért ennyire fontos ehhez az időhöz kötni a kínai hibiszkusz növény visszametszését, mert a nappalok hosszabbodásával új erőre kap, a növényben megindulnak azoknak az anyagoknak a termelése, ami a bimbóképződést segítik elő. Ha később vágjuk vissza, meggyérülhet a virágzás, vagy akár elhúzódhat és később jelennek meg rajta az első bimbók. A metszés időszakában ajánlatos a növényt minden évben átültetni agyagos virágföld keverékébe! Ne tegyük egyik évről a másikra átültetéskor hirtelen sokkal nagyobb cserépméretű edénybe annál, mint amiben volt! Maximum 2-3 cm átmérővel legyen nagyobb az addigi edénynél.

Március végétől és áprilisban a növényt fokozatosan szoktassuk hozzá – ha hűvösebb helyen pihentettük – a gyakoribb öntözéshez és 10-14 naponta keverjünk virágzó szobanövényeknek készült tápoldatot az öntözővízhez! A növény virágzását elősegíthetjük a következő módon: az egészséges növényt, ha megfelelően gondozzuk februártól, átültetjük, kap 10-14 naponta tápoldatot, akkor vállalkozhatunk korai virágoztatására. Ezt úgy segíthetjük elő, hogy a növényt a szokásosnál szárazabban gondozzuk, megvárjuk, míg földje kissé jobban kiszárad a szokásosnál és csak ezt követően adunk neki újra vizet, akkor a kis kiszárítás következtében virágzásra késztethetjük, de csak abban az esetben, ha maximálisan biztosak vagyunk abban, hogy a növény elég erős és ellenálló. Ha mégsem, nem kell elkeseredni a növény magától is virágba fog borulni néhány héttel később. A nyári időszak alatt a növényt már rendszeresen öntözzük, hetente egyszer kapjon tápanyag utánpótlást is. Ebben az időben folyamatos virágzásra számíthatunk, ha betartjuk a megfelelő tartási feltételeket. A növényt fokozatos szoktatás után a teraszon vagy kertben is tovább gondozhatjuk, akár dézsás növényként is. Amire figyeljünk, hogy nyáron a forró perszelő napfény kárt okoz a növény leveleiben, ill. virágaiban! Tehát a legjobban félárnyékos, árnyékos helyen fejlődik. A közvetlen napfény pedig csak a reggeli, illetve a késő délutáni órákban érje közvetlenül!

Az egészséges növényt ritkán támadják meg kártevők! Ha mégis, azért a rossz tartási körülmények a felelősek. Ha a növény levele sárgulni kezd, az a következő okoktól lehetséges: Túl sok öntözés, huzatos hely, alacsony hőmérsékleten való teleltetés (téli minimum 10-12 C˚), a tápanyaghiány vagy ellenkező esetben a túlzott tápanyag utánpótlás, illetve a gyakori kiszáradás.

Nem ritka jelenség a kínai hibiszkusz növényeknél, hogy a megvásárolt egyedeket hazavisszük és lehullnak bimbói, vagy a már meglévő növények áthelyezése után tapasztaljuk ugyan ezt. A hirtelen bimbóhullásnak két fő oka lehet. Az egyik a huzat, ez a szobában is elképzelhető, illetve a kerti nyaraltatásnál is lehetséges. A másik ok, a hirtelen megváltozott hőmérsékletkülönbség. Ezért is hangsúlyozzuk a növény fokozatos szoktatását egyik helyről a másikhoz. Ha ezekre odafigyelünk, nem hullnak le a bimbók. Ha mégis ilyet tapasztalnánk, ne adjunk több tápanyagot és öntözővizet a növénynek, hogy hamarabb újat hozzanak, mert azzal csak ártunk! A növény optimális környezetben hamarosan új bimbókat fejleszt a lehullottak helyett, tehát nem kell elkeseredni.

A természetben olyan trópusi területeken fordul elő Kelet-Ázsiában, ahol a tél enyhe. Egész évben magas a nappali órák száma és magas a páratartalom.

A növénynek megfelel egész évben az átlagos szobahőmérséklet, ha nem tudjuk biztosítani az alacsonyabb téli pihenőidőszakot! Téli minimum 10-12 C˚, ennél hidegebbet tartósan nem visel el, könnyen megfázik és levélhullással reagál. A téli hűvösebb pihenőidőszak alatt az optimális hőmérsékleti érték 12-18 C˚ között változhat.

A növény kedveli a világos helyeket, sötét sarkokban megnyúlnak hajtása, bimbókat ritkábban hoz és a formája sem lesz olyan dekoratív.

A növekedési időszakban is csak közepes a vízigénye, ha földje közepesre kiszáradt újra meg lehet öntözni. Ez alól a forró nyári napok kivételt képeznek, hiszen ebben az időszakban bőségesebb vízutánpótlást kell, hogy kapjon, tehát ilyenkor többet öntözhetjük. A pangó vizet, pontosabban az alátétedényben felgyülemlett vizet nem kedveli. A felesleget locsolás után legkésőbb 1 óra múlva öntsük ki, hogy gyökérzete ne tocsogjon benne. A túlzott locsolás következtében gyökér-, illetve szártő rothadás léphet fel. Télen a pihenőidőszak alatt, különösen hűvös helyen mérsékeljük a locsolások gyakoriságát és a víz mennyiségét!

A kínai hibiszkusz kedveli a párás környezetet. Hazájában egész évben magas páratartalom a jellemző. Száraz napokon, illetve télen magas hőmérsékleten való gondozáskor, rendszeresen párásítjuk leveleit.

Az alapfajokat magról lehet szaporítani, ez elég hosszadalmas művelet, míg a magoncok megerősödnek és elég fejlettek lesznek az első virágzáshoz. Az elterjedtebb a félfás dugványokkal történő szaporítása.

A levéltetvek szívesen megtámadják a kínai hibiszkusz növényt. Ezt onnan vehetjük észre, ha a levelek kissé kezdenek összepöndörödni vagy elkorcsosulnak. Ez már akkor következik be, ha a fertőzés előrehaladott. Gyakori párásítással ez megelőzhető. Ha ilyet tapasztalunk, zuhanyozzuk le a növényt langyos vízsugárral és permetezzük többet, tegyük át egy kevésbé száraz helyre a radiátortól távol. Ha a növényt gyakran elfeledjük megöntözni és sokszor szárazon van tartva, illetve a páratartalom is alacsony, akkor a takácsatka fertőzés sem kizárt! A levelek fonákján láthatók. A foltos levelekből lehet rájuk következtetni, a foltos levelek elpusztulnak, majd lehullnak. Mossuk le a takácsatkákat is langyos vízsugár segítségével pl. a fürdőszobában. Erősebb fertőzés esetén használjunk a kereskedelemben kapható rovarölő készítményeket. Mindkét rovartámadás a száraz hely és az alacsony páratartalommal magyarázható, ha erre odafigyelünk, megelőzzük, nem kell számítanunk jelenlétükre. Növényeink erősek, ellenállók lesznek, melyek bőséges, hónapokig tartó virágzással hálálják meg a törődést!

29 4995 14 október, 2013 Szoba növények október 14, 2013

Hozzászólások

Ezt láttad már?