Valóban húsevő növények?
  • Valóban húsevő növények?
  • Valóban húsevő növények?
  • Valóban húsevő növények?
  • Valóban húsevő növények?
Feltöltő:

Valóban húsevő növények?

A húsevő növény elnevezés egy érdekes növénycsoportra utal, de valóban húsevőek volnának? Ezt az összefoglaló csoportot minden olyan növényfajra értjük, melyek a természetben mocsaras területeken őshonosak és egyes leveleik rovarfogó csapdákká módosultak. A növények első pillantásra úgy néznek, mint a legtöbb növény, hasonló életműködéssel. Azonban van egy különös tulajdonságuk, hogy képesek módosult leveleikkel kisebb-nagyobb rovarokat, esetleg kisebb kétéltűeket foglyul ejteni. Több nemzetségbe sorolják a különféle fajokat, melyek külső megjelenésben, rovarfogó csapdáikban, ill. méretben különbözhetnek egymástól. A legismertebb nemzetségek a következők: Sarracenia, Dionaea, Nepenthes, Drosera. Ezek időnként megtalálhatóak a kereskedelemben is.

A húsevő növény elnevezés kicsit túlzó, inkább rovarfogó növényeknek említjük őket! A legtöbb nemzetség és azokba tartozó fajok rovarfogóikkal csak kisebb rovarokat képesek zsákmányolni. Bár egyes  Nepenthes – kancsóka fajok hatalmas csapdákat fejlesztenek, ezekbe a kisebb vagy még fiatal békák vagy más kétéltűek beleeshetnek és elpusztulhatnak, ebben az esetben különleges enzimeik segítségével lebontják nem csak a rovarok kitin páncélját, de a kisebb testű kétéltűeket is.

Ezek a növények a szabad természetben mocsaras, lápos helyeken őshonosak. Ezeken a területeken kevés a tápanyag, így nem gyökereik segítségével tudják felvenni az életben maradáshoz nélkülözhetetlen táplálékokat, mint más növények. Ezért fejlesztették ki rovarfogó csapdáikat. Ezek nem másból alakultak ki, mint a leveleikből, csak módosult formában láthatóak. Az egyik legismertebb nemzetség a Dionaea – vénusz légycsapója. Kagyló formájú csapdái szélén kinövések láthatóak. Ezekkel csalogatja oda a gyanútlan rovarokat. A csapda belsejében édeskés illatú, ragadós folyadék található, melybe az odavonzott rovarok beleragadnak. A rovarfogó csapda nem hirtelen csapódik össze, hanem szép lassan. Ha becsukódott a bent rekedt rovart a növény belsejében található folyadék lebontja, ezt használja fel kiegészítő táplálékforrásként. Míg más nemzetség tagjai a harmatfűfajok – Drosera leveleik vége kanál formájúra módosult, melyen sok száz vagy akár még több kinövés található. A kinövéseknek két fő funkciója van. Az egyik, ezzel fogják fel a reggeli harmatot, mint amire a magyar elnevezés is utal. A másik funkció pedig az odacsalogatott rovarok elejtése, a kinövésekre szállt rovarok beleragadnak az abból kiválasztódó folyadékba.

Tehát a növény saját maga gondoskodik hiányzó tápanyagainak pótlásáról, méghozzá úgy, hogy maga állítja elő! Nem szabad tápoldattal kezelni őket, mert elveszítik rovarfogóikat! Otthon gondozott rovaremésztő növényeket speciális számukra készített ültető közegben szabad elhelyezni vagy átültetni. Szóba jöhet még a 100 %-ban természetes alapú tőzeg, esetleg kókuszrost, mohával keverve. Külön tápoldatot nem igényelnek. Számukra elegendő a megfelelő fénymennyiség és az ültető közeg. Gyakori tápoldatozás következtében egyes fajok rovarfogói elkorcsosulhatnak vagy visszafejlődhetnek. A régiek helyett nem fejlesztenek újakat. Ennek egyszerű a magyarázata! A rovarfogó csapdák azért alakultak ki, hogy a növény számára biztosítják a mocsaras környezetből hiányzó táplálékokat. Ha sok a táplálék nincs szükségük rovarfogókra, így kevesebbet növesztenek belőlük. Természetesen ez nemzetségtől és az abba sorolt fajtól eltérő lehet. Egyes speciális számukra fejlesztett oldatokkal kényeztethetjük őket csak nem szabad túlzásokba esni és az előírt mennyiséget szigorúan be kell tartani.

35 4895 22 augusztus, 2013 Szoba növények augusztus 22, 2013

Hozzászólások

Ezt láttad már?